2017. október 18., szerda

Top 5 Wednesday #3 - Démonok a lapok között

Sziasztok! :-) Ma van a hónap harmadik szerdája, ami azt jelenti, ha kicsit későbbi órákban is, mint ahogy eddig tettem, de összeállítottam a harmadik október Top 5 Wednesday listámat, melyben még közelebb merészkedünk a résztvevőkkel a Halloween témaköréhez. Ezúttal több művészi szabadság járt a feladattal, mint eddig: mindenki kiválasztott egy-egy tetszőleges természetfeletti lényt és olyan könyveket válogatott, amiben az adott lény felbukkant.

Az én szívemhez általánosságban a démonok állnak a legközelebb, akiket a mitológiai világ legsokoldalúbb lényeinek tartok, hiszen az ő esetükben érvényesül a legkevesebb "korlát", mivel szinte minden kultúrában fellelhetőek valamilyen formában és bolygónknak a különböző kultúrái roppant változatosak, nincsen a démonokra vonatkozóan olyan sablonok, mint a vámpírokra, a vérfarkasokra vagy a zombikra. Annyi állandó, hogy az istenségek és emberek között álló faj, aminek a tagjai általában képesek valamilyen befolyást gyakorolni a képességeikkel az emberekre, ezen felül minden a legendák megalkotójának és az íróknak a fantáziájára van bízva, ha mellettük döntenek, mint ahogy jelen esetben én is.



5.) Wendy Higgins: Angyali gonosz
Ennek a nyögve-nyelve tolerálható főhősnője ellenére kifejezetten élvezetes YA trilógia indító kötetnek az írónője egy egészen újszerű és különleges elgondolás alapján csempészte bele a démonokat a fejezetekbe. Mindegyik kapott egyet-egyet a Hét Főbűn közül és az a feladatuk, hogy a saját, illetve félig démoni, félig emberi utódjaik által terjesszék ezt a bűnt az emberek körében, minél több szerencsétlen halandót nyomorítva meg ezzel... A hét démon herceg évente szokott csúcstalálkozót tartani, ahol kiértékelik, ki mennyire teljesített jól, kinek végezte az utódja a legengedelmesebben a munkáját, akik pedig kedvezőtlen elbírálásban részesülnek... az életükkel fizetnek az utódok közül. A főszereplő srácnak, Kaidan Rowe-nak az apja a Bujaság Hercege, amiből kifolyólag bőven akadnak szórakoztató szóváltások az apja vérét örökölt srác és az erényes, patyolatlelkű kis főhősnő között :D Ha Annát időnként a Pokolba is kívántam, a fantasy szál mindig rá tudott venni, hogy elolvassam a folytatásokat.
 


4.) Cassandra Clare: Az angyal
Cassandra Clare-t és az árnyvadászait szerintem senkinek se szükséges bemutatni, ha démonok kerülnek a terítékre, akkor kötelező megemlíteni Cassie nevét is, aki a YA műfaj egyik legnépszerűbb univerzumát nyitotta meg az olvasók előtt világszerte. A T5W boszorkányos állomásánál A Végzet Ereklyéi sorozatából néztem ki egy könyvet, most pedig a Pokoli szerkezetek első részére esik a választásom. Egyrészt azért, mert Az angyal jobban elnyerte a tetszésemet a viktoriánus kori Londonnal, mint a TMI a jelen New Yorkjával, másrészt pedig mert Az angyal esetében erősebbnek éreztem a világfelépítést. A mechanikus lények képezték a főbb gonoszokat ebben a játszmában, de bennem az maradt meg, hogy a démonokkal is többet törődött az írónő és nem csak felsorolt kis millió démonfajtát, amit Cassie-rajongó legyen a talpán, aki fejben tud tartani és aztán oldalanként vesézgette, hős démonvadászaink hogyan kaszabolják le őket. Kevésbé van mészárszék hangulata itt a démon-vonalnak, ha úgy tetszik :D

 


3.) Susan Ee: A vég napjai
Ez a kötet egy alapvetően angyalos sorozatnak a tagja, de Susan bátran nyúl misztikus horrorba illő teremtmények felvonultatásához is, hogy emelje a disztópikus hangulatot és még nagyobb kutyaszorítóba kergesse a főszereplőket. Az első két részben is kaptak kisebb szerepet a démonok, de igazából csak a fináléban jutottak térhez, amikor is a főszereplőink arra kényszerülnek, hogy tegyenek egy rövid látogatást a Pokolban, ahol nem csak az alsóbb rendű pokolfajzatokkal, hanem a náluk sokkal agyafúrtabb és félelmetesebb fő démonokkal is találkoznak. Az ő feladatuk Pokolba küldött szerencsétlenek örökkévalóságig tartó, változatos módszerekkel előidézett gyötrése, majd a kellő kizsigerelés után az elpusztításuk. A brutalitásuk megcsillogtatásán kívül az egyik ilyen démon vezérnek kulcsszerepe lesz a végkifejlet szempontjából és... ez idő alatt nem hazudtolja meg a fajtája hírét. Ezek a vezérek engem maximálisan meggyőztek és nyugodtan ringbe szállhatnak a már korábbi számok alatt említett könyvek bestiáival.

 


2.) Peter V. Brett: A Rovásember
Briliáns, szájtátásokat előidéző ötletekért Peternek se kell a szomszédba mennie, habár a világfelépítése időnként tartalmazott egy-egy olyan momentumot, amibe a finnyásabbak joggal beleköthetnek, de kétségkívül a világfelépítés az egész kötetnek a pillére, ami egy igazán vaskosnak mondható első kötet után is tartogat még kiaknázatlan részleteket. A Rovásemberben a démonokat magúroknak nevezik, akik nappal a föld alatt nyugszanak a "magban", sötétedéskor viszont kiássák magukat és leszámolnak minden védtelen élőlénnyel, ami az útjukba kerül, nem ismerve határokat. Egyedül az ősi mágikus jelek, a rovások jelentenek védelmet ellenük, ezeknek a varázsereje nem engedi őket tovább lépni a rovásozott területeken, ezért az emberek rovásokkal festik tele a házaikat. A sötétedés utáni órákat reszketve töltik a védett területen, ahonnan még az se mozdíthatja ki őket, ha valamelyik kint maradt ismerősükre támadnak rá a magúrok, majd a nappalokat arra szánják, hogy javítgassák a megkopott rovásokat. A magúrok kidolgozásában az is nagyon tetszett, hogy az író nem csak egyféle démont jelenített meg, hanem több alfajt, amik az egyes régiók természeti adottságainak függvényében jelennek meg, pl. sivatagos területeken homokdémonok, fallal körülvett, modern városoknál kődémonok.

 

1.) Kelly Creagh: Oblivion - Ébredés
Elérkeztünk az e heti lista bajnokához: a Nevermore sorozat utolsó részéhez, amit néhány napja olvastam ki és bekerült az ez éves legmeghatározóbb könyvélményeim közé. Képtelen vagyok betelni a Kelly Creagh által teremtett baljós, gótikus világgal, amiben nagy szerepet játszanak a démonok is, főleg egy bizonyos démon :) Kelly megközelítésében az tetszett a legjobban azon kívül, hogy már a fizikális, szemmel látható megformálásban is nagyon egyediek a lények - emberszerű formájukban porcelánból vannak, borotvaéles karmokkal és fogakkal, tollszerű hajjal, de képesek füstté és madárrá is változni- , hogy réteges a személyiségük is. Nem csak rájuk van húzva a vérengző bestia címke, hanem... van humorérzékük, a legpikánsabb, legbetegebb fekete humor, rejtélyesek, okosak és ravaszak, van személyiségük és megvan a tetteik mögött a mozgatórugó is, nem csak úgy ösztönből hentelnek. Az pedig, hogy az őket megalkotó ember fődémona a szó szoros értelmében az alkotóban rejlő "sötétséget" testesíti meg, változva az alkotójával és átélve az érzéseit, csak még inkább emeli a színvonalat. *-* Fantasztikus a kidolgozásuk, ahogy az egész fantasy-szálnak, bátran ajánlom ezt a sorozatot a műfaj minden rajongójának.

Ez lett volna az e heti TOP 5-ös listám, nézzetek be a többiekhez is ;)


~ Anya olvas
~ HaBár, a könyves kocsma
~ Wandamaci (könyv birodalma)
~ Luthien könyvvilága
~ Adri könyvmoly könyvei
~ Reading is my dream
~ Three Points of View
~ Írásaim Tárháza
~ Olvasó Körút
~ Egy könyvmoly élményei
~ M&G
~ Deszy Könyvajánlója

~ A penchat for fantasy

2 megjegyzés:

  1. A Pokoli szerkezeteknek én a harmadik részét szerettem a legjobban! A világ nagyon jól fel van építve, a mechanikus lények baromi jók, de Tessa nyavalygása és a szerelmi háromszög nekem nagyon nem jött be.

    A Rovásember is a soon to be read listán van nálam!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én A hercegig húztam Tessával, de akkor is arról fantáziáltam, hogy egy akkori sorozatgyilkos elé vetem a művésznőt xD
      Helyes ^^ De Leeshától óvakodj.... :D

      Törlés