A Roxfortosok a HP-univerzumon kívül névre keresztelt sorozatom első részében a saját házamat helyezem a rivaldafénybe, azaz a Hollóhátas testvéreim után kutatok a könyveimben. ;)
created by HunHowrse Layout Generator on 2017-06-15 12:21:53
Kezdésként ejtenék néhány szót a házról, amibe a Pottermore oldal kérdőíve beosztott. :) Már a kiértékelés előtt éreztem, hogy a Hollóhátban fogok kikötni és úgy gondolom, hogy a négy Roxfortos ház közül ide is illek be a legjobban, az ő mentalitásuk a legszimpatikusabb mind közül. Szóval a Hollóhátasoknál tömören összefoglalva a fő értékek az ész, az egyéniség és a tanulás szeretete. A jelmondatuk is az utóbbira utal: "Magadat azzal ékesíted, ha az elmédet élesíted." A Pottermore-s üdvözlőlevélben a prefektus úgy nyilatkozott, hogy ebben a házban vannak a legokosabb és "legfurcsább" szerzetek. Valószerűtlen elméleteitek vannak? Hóbortos vagy éppen extravagáns az öltözködésetek? Vannak rigolyáitok, amiktől képtelenek vagytok elszakadni, hiszen ezek is ugyanúgy a részeitek, mint a két karotok vagy a fejetek? Semmi gond. A Hollóhátban az ilyen embereket nem kigúnyolják vagy a hátuk mögött röhögnek rajtuk, hanem örömmel fogadják őket. Nem látják értelmét annak, hogy beleszóljanak, mások hogyan vélekedjenek a világról, miben higgyenek vagy éppen mit viseljenek. Az egyes elméleteik tesztelésében szívesen segítenek is egymásnak, de csak vizsgaidőszakon kívül! Ha a Hollóhátba kerültök, ne számítsatok arra, hogy valaki megírja helyettetek a házi dolgozatokat vagy súgni fog.
És most jöjjenek azok a karakterek, akik a különcök és zsenik gyülekezetébe kerülnének, ha a Teszlek Süveg nyerne egy álomutazást a Karibi-szigetekre és én ugranék be a helyére :D
Ashara Komajd
(Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa)
Shara egy hihetetlenül okos, kissé hűvös fellépésű főszereplőnő, aki lexikonszinten ismeri Bulikov történelmét, mitológiáját és ezt a tudást briliánsan kamatoztatja is, amikor a város elfeledett múltja megelevenedik. Sokszor beszél úgy, mintha éppen kiselőadást tartana, ha belevág egy munkába, akkor a maximális teljesítménynél kevesebbel nem elégszik meg és akárhová szabadul be, azonnal rendet tesz. Ha be is üt a krach nem toporog és pánikol rajta, hogy jaj, most mi lesz, jaj most mi lesz? hanem higgadtan gőzerőre kapcsolva járatja az agyát és a megoldáson dolgozik, amit az esetek döntő hányadában hihetetlenül hamar meg is talál. Ezen kívül, ha nem is szánt szándékkal, de a tudásával és az elszántságával előbb vagy utóbb minden normális karakter szívét meglágyítja.
Amon Dollond professzor
(On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?)
Amon egy agykutató, világszerte ünnepelt zseni, akire szigorúan titkos problémák megoldását bízzák a főnökei. A professzorban érvényesülnek bizonyos "fura" vonások, amik leginkább annak tudhatóak be, hogy Asperger-szindrómája van. Szociális téren nincsen túlzottan eleresztve, nem tudja mit tegyen, ha társas érintkezésre kerül sor, hiába ragyogó elme a gyereknevelés is egy olyan szintű kihívást jelent neki, amit szakkönyvek nélkül nem tud megoldani. Ő csupán a kutatás izgalmának és a nagy felfedezéseknek él, sokszor rideg, de ez nem jelenti, hogy szívtelen... csak többnyire nem tudja, mihez kezdjen az emberekkel. A mentalitása hagy kivetnivalót, ha támad egy ötlete, amit meg akar valósítani vagy egy komolyabb krízishelyzet alakul ki körülötte, akkor nem akadályozzák meg a terv kidolgozásában az olyan apróságok, mint a személyiségi jogok áthágása. A módszerei néha-néha kifejezetten bizarrok... de hatékonyak.
June Iparis
(Marie Lu: Született tehetség)
June a hazája üdvöskéje, a Próba elnevezésű képességfelmérő tesztjükön maximális pontszámot ért el, már nagyon fiatalon felvették az ország legjobb akadémiájára és mind az iskolai követelmények teljesítésében, mind a szabályok megszegésében hihetetlen eredményeket ért el. Bár a hazájával szembeni, agymosott engedelmességet nem tudja hamar elengedni, de folyamatosan mérlegeli a lehetőségeket, hogy a Köztársaságból és az ellenállásból mit lehet kihozni és ez alapján választ tömböt. Ésszerűen cselekszik, logikai beállítottságú lány és komolyabb erőfeszítések nélkül átver egy hazugságvizsgáló gépet is.
Haven Antonelli
(J. M. Darhower: Sempre)
Haven egy isten háta mögötti kis farmra született egy rabszolga nő lányaként, ezzel már a létezése első pillanatától kezdve megpecsételődött a sorsa: belőle is rabszolga lett. Az élete felér egy pokollal, ameddig nem menti ki dr. DeMarco, de ő nem olyan, mint a legtöbb társa, ő többre vágyik, ő ha egy pici lehetősége adódik rá, olvasással próbálkozik vagy éppen rajzol. A számunkra megszokott világ ijesztő és egyben újdonságokkal teli a számára a szabadulása után, de rendkívül gyorsan tanul, hamar kiszúrja a fontos részleteket, továbbá onnantól kezdve, hogy lehetősége van könyvek között lenni, még inkább azon van, (Carmine biztatását élvezve) hogy fejlessze az olvasási készségeit. Összességében azt tudom róla mondani, hogy ha bár a vele történtek egyértelműen nyomot hagytak rajta, képes kiállni magáért és azokért, akik fontosak neki. Egy nagyon okos, szeretetre méltó lány.
Genevieve Lefoux
(Gail Carriger: Változatlan)
Genevieve meglehetősen botrányos jelenség a könyvben bemutatott viktoriánus Angliában, ugyanis nem csak akkoriban érdekesnek/nem éppen elfogadottnak tartott magánéleti érdeklődése van, hanem férfi ruhákban is jár és ahelyett, hogy az agyát vegetálásra fogva bálokba futkározna és arra várna, hogy valami félnótás feleségül vegye, feltalálóként dolgozik. Méghozzá egy kifejezetten nagyszerű feltalálóként, aki előtt nincsen lehetetlen, addig dolgozik, ameddig meg nem valósítja az elképzeléseit és óvatosan egyensúlyozik a két nagy természetfeletti front: a vámpírok és a vérfarkasok között, illetve a szimpla halandók között. Talpraesett, már-már lángelme, aki a szakmai tudásán kívül tele van szenvedéllyel is, nem rest felforgatni a találmányaival egy egész várost sem, ha veszélyben forognak a szerettei.
John Wayne Cleavaer
(Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos)
Talán ő a társaság eddigi legérdekesebb tagja, John mindössze 15 éves és szent meggyőződése, hogy szociopata, bár a korára való tekintettel a terapeutája nem szívesen tűzi a homlokára ezt a cédulát. A szociopata mivoltja miatt az érzelmi kérdésekben tanácstalan, de betéve tudja a híres sorozatgyilkosok életútját és akármilyen feladat elé állítják, félelmetes precizitással dolgozik. Amikor a lakhelyén egyre több embert gyilkolnak meg, rögtön összerakja a kirakóst, miszerint egy Ed Gein rohangál az otthona környékén és a gyilkos nyomába ered. Pontosan megtervezi minden lépését, a legkisebb kockázati tényezővel valósítja meg a terve részleteit. Johnnak bővebben vannak rémisztő pillanatai, de nagyon éles eszű a kölyök és humora is van, ha az átlagosnál egy árnyalatnyit betegesebb is.
Adu
(Rick Yancey: Az ötödik hullám)
Adu egy olyan karakter, akit egyszerre utálnak és csodálnak a környezetében lévők, csöppet arrogáns, de szerintem is mire fel. Egy talpraesett vagány csaj, aki az eszével is az öklével is fergetegesen harcol és azonnal két vállra fekteti azokat, akik netán szívózni, gúnyolódni próbálnak vele. A logikát részesíti előnyben, amikor valóban nagyon indokolt lenne berezelni, ő akkor is higgadt marad és töri a fejét. Amikor a megszálló idegenek vezérével kerül szembe, azt is úgy fogja fel, mint egy sakkjátszmát, egy hatalmas szellemi kihívást. Sokan ridegnek gondolják, de ettől még ő sincsen fából, csak annyiról van szó, hogy nem jópofizik mindenkivel csak azért, mert az az elvárt viselkedésforma.
Varen Nethers
(Kelly Creagh: Nevemore)
Varen egy halk szavú, gót srác, akinek nagyon nehéz a kegyeibe férkőzni, az ostoba emberek halálra idegesítik és ezt nem is rejti véka alá. A cinizmus és a szarkazmus állandó fegyverei, azokkal, akik idegesítők, elég lekezelő tud lenni. Az ő bizalmát és megbecsülését nem készpénznek kell venni, hanem keményen meg kell érte küzdeni, mert csöppet sem egyszerű folyamat a falai mögé kerülni. Ameddig fel nem oldódik valakivel, inkább csak méregeti, nem szereti a felesleges fecsegést és az értelmetlen kérdezősködést. Erősen művészi beállítottságú, felváltva rajzol, fest és ír, van is egy vaskos, már-már könyvnek is beillő füzete, ebbe alkot. Rengeteget olvas, főleg Poe-tól, behatóan ismeri a munkásságát, nagyon választékosan fogalmaz és odafigyel az apró részletekre is.
Pearl Torres Frank
(Tammara Webber: Édesem)
Pearl fiatalabb korában osztályt ugrott, így az iskolában nagyrészt nála idősebb diákok vették körbe, de őket is lepipálta a teljesítményével. Gond nélkül bejuthatna akármelyik orvosi egyetemre, hiszen az esze és a jegyei megvannak hozzá, de őt az óceán érdekli igazán. Tengerbiológus akar lenni és az otthonához közeli területek élőlényeinek a tanulmányozásának szeretné szentelni az életét. Ezt az ötletét az anyja nem nézi jó szemmel, de ő kitart az elképzelése mellett és mindent megtesz, hogy megvalósítsa az álmát. Előszeretettel tanulmányozza a körülötte lévőket, nem egy kezdeményezős típus, inkább távolról figyeli az embereiket, fejti meg a szokásaikat. Néha-néha elgondolkozik olyan témákon is, amikkel más nem foglakozik gyakran, mint például a mulandóságról, az emberi élet jelentéktelenségéről a nagy gépezetben, de akik ismerik, azok tudják ez nem szuicid hajlamokat vagy elkeseredést jelent csak egyszerű filozofálást ':D
Henry Branwell
(Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek)
Henry bőven bír olyan vonásokkal, amik miatt a többi árnyvadász hóbortosnak, különcnek vagy egyenesen bolondnak titulálja, de Henry-t ez nem érdekli. Ha harcra kerül a sor, akkor sem használhatatlan, de őt igazából nem az árnyvadászok klasszikus életútja érdekli, hanem a tudományok. Feltalálók és az Intézetben éjjel-nappal a találmányait bütyköli vagy éppen új szerkezetek megalkotásáról fantáziál. Ha el kell hagynia a kis műhelyét, akkor nagyon szórakozott szokott lenni, előfordul, hogy csak bámul ki a fejéből és nem veszi észre, ha hozzá beszélnek, mert akkor is épp az egyik ötletének a tökéletesítésén töpreng, de ez nem azért van, mert nem törődik a körülötte lévőkkel, csak elkalandoznak a gondolatai. Ha kifejezetten erős fellépésre van szükség, akkor nem ő az, akihez elsőként fordulni lehet, mert a szétszórtságából kifolyólag is többnyire hallgat, de a feleségét nagyon sokra tartja és a maga félénk módján odáig van érte.
Rhysand
(Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara)
Hm... hm... most néhányan bizonyára a szemöldökötöket vonogatjátok, hogy miért pont ebbe a házba osztottam be Rhys-t. Bevallom őszintén, a drágaságomat (<3) eredetileg én is a Mardekárba szántam, de mégsem tudtam tökéletes nyugalommal oda helyezni. Rhys szerintem egy olyan karakter, aki a jelleme alapján pont fele-fele arányban Hollóhátas és Mardekáros. Nagyon intelligens és folyamatosan játszmázik, addig kevergeti a lapokat, ameddig úgy nem állnak, hogy neki a legjobb legyen és akármit tesz, annak mindig jól kigondolt célja van. Nagyon ravasz, szívesen gyötri azokat, akiket nem kedvel és nem riad vissza attól sem, ha piszkos módszerekhez kell nyúlnia, hogy elérje, amit akar. Igazából a Hollóhát esetében nincsen kőbe vésve, hogy a megszerzett tudást csak az egyenes úton való lépkedésre lehet hasznosítani és bőven szükség van óvatosságra meg gógyira ahhoz, hogy Rhysand ne bukjon bele a játszmáiba. Emiatt és, mivel szerintem Rhys nem igazán tudná tolerálni a Crack-ékhoz hasonló bugyutább közeget,akiknek ambícióik lehet, hogy lennének a fejlődéshez, de az eszük hiányzik hozzá helyeztem végül mégis a Hollóhátba.
Samwell Tarly
(George R. R. Martin: Trónok harca)
Sam jelentkezik az Éjjeli Őrséghez, de igazából senki sem érti, mit keres a Falon, amikor egy bevallottan gyáva és mindenféle rosszindulat nélkül kövér, tohonya mozgású fiú, aki nem ért a kardforgatáshoz. Sam pont ezek miatt a tulajdonságai miatt kötött ki a Falon, az apja válaszút elé állította, vagy felölti a feketét vagy balesetnek álcázva az esetet, megöli, amikor legközelebb kilovagolnak. Ennek pedig annyi az oka, hogy nem váltotta be az apja reményeit, nem tudott belőle erős, harcra kész férfit faragni, mert a fegyverek helyett mindig is jobban érdekelték a könyvek. Szívesebben töltötte az idejét az anyja közelében vagy tanulással egy nyalánkságokkal teli helyen. Eszes fiú és lojális barát, ha valaki törődik vele, meghálálja és aranyból van a szíve.
Lisbeth Salander
(Stieg Larsson: A tetovált lány)
Lisbeth piercinget hord a szemöldökében és az orrában, a testét tetoválások borítják, motorozik és azonnal magára vonja a figyelmet, amint belép egy helyiségbe. Svédország egyik legzsniálisabb hackere és kiváló kutató, a memóriája fotografikus, egy A4-es oldalt másodpercek alatt elolvas és meg is jegyzi szinte szóról szóra, amit látott rajta. Van benne egy kis "menjünk fejjel a falnak" hajlam, de amikor ez előtérbe kerülne, akkor inkább mérlegre teszi a lehetséges következményeket és csakis azután cselekszik. Nagyon alacsony termetű, de nem kell félteni, simán elbánik egy nála kétszer nagyobb fickóval is, Lisbeth nem az a típusú lány, aki hagyja, hogy fenyegessék vagy netalán félelemben tartsák. Távolságtartó teremtés, nem bajlódik felesleges udvariassági körökkel, csak ha érdemesnek találja rá a beszélőpartnerét.
Ők lettek volna a Hollóhátasaim :) Ha ti is tudtok olyan karaktereket, akik Süvegként ebbe a házba osztanátok, ne habozzatok kommentelni. Következő körben a második kedvenc házamhoz, a Mardekárhoz fogok diákokat toborozni.
És most jöjjenek azok a karakterek, akik a különcök és zsenik gyülekezetébe kerülnének, ha a Teszlek Süveg nyerne egy álomutazást a Karibi-szigetekre és én ugranék be a helyére :D
Ashara Komajd
(Robert Jackson Bennett: Lépcsők városa)
Shara egy hihetetlenül okos, kissé hűvös fellépésű főszereplőnő, aki lexikonszinten ismeri Bulikov történelmét, mitológiáját és ezt a tudást briliánsan kamatoztatja is, amikor a város elfeledett múltja megelevenedik. Sokszor beszél úgy, mintha éppen kiselőadást tartana, ha belevág egy munkába, akkor a maximális teljesítménynél kevesebbel nem elégszik meg és akárhová szabadul be, azonnal rendet tesz. Ha be is üt a krach nem toporog és pánikol rajta, hogy jaj, most mi lesz, jaj most mi lesz? hanem higgadtan gőzerőre kapcsolva járatja az agyát és a megoldáson dolgozik, amit az esetek döntő hányadában hihetetlenül hamar meg is talál. Ezen kívül, ha nem is szánt szándékkal, de a tudásával és az elszántságával előbb vagy utóbb minden normális karakter szívét meglágyítja.
Amon Dollond professzor
(On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?)
Amon egy agykutató, világszerte ünnepelt zseni, akire szigorúan titkos problémák megoldását bízzák a főnökei. A professzorban érvényesülnek bizonyos "fura" vonások, amik leginkább annak tudhatóak be, hogy Asperger-szindrómája van. Szociális téren nincsen túlzottan eleresztve, nem tudja mit tegyen, ha társas érintkezésre kerül sor, hiába ragyogó elme a gyereknevelés is egy olyan szintű kihívást jelent neki, amit szakkönyvek nélkül nem tud megoldani. Ő csupán a kutatás izgalmának és a nagy felfedezéseknek él, sokszor rideg, de ez nem jelenti, hogy szívtelen... csak többnyire nem tudja, mihez kezdjen az emberekkel. A mentalitása hagy kivetnivalót, ha támad egy ötlete, amit meg akar valósítani vagy egy komolyabb krízishelyzet alakul ki körülötte, akkor nem akadályozzák meg a terv kidolgozásában az olyan apróságok, mint a személyiségi jogok áthágása. A módszerei néha-néha kifejezetten bizarrok... de hatékonyak.
June Iparis
(Marie Lu: Született tehetség)
June a hazája üdvöskéje, a Próba elnevezésű képességfelmérő tesztjükön maximális pontszámot ért el, már nagyon fiatalon felvették az ország legjobb akadémiájára és mind az iskolai követelmények teljesítésében, mind a szabályok megszegésében hihetetlen eredményeket ért el. Bár a hazájával szembeni, agymosott engedelmességet nem tudja hamar elengedni, de folyamatosan mérlegeli a lehetőségeket, hogy a Köztársaságból és az ellenállásból mit lehet kihozni és ez alapján választ tömböt. Ésszerűen cselekszik, logikai beállítottságú lány és komolyabb erőfeszítések nélkül átver egy hazugságvizsgáló gépet is.
Haven Antonelli
(J. M. Darhower: Sempre)
Haven egy isten háta mögötti kis farmra született egy rabszolga nő lányaként, ezzel már a létezése első pillanatától kezdve megpecsételődött a sorsa: belőle is rabszolga lett. Az élete felér egy pokollal, ameddig nem menti ki dr. DeMarco, de ő nem olyan, mint a legtöbb társa, ő többre vágyik, ő ha egy pici lehetősége adódik rá, olvasással próbálkozik vagy éppen rajzol. A számunkra megszokott világ ijesztő és egyben újdonságokkal teli a számára a szabadulása után, de rendkívül gyorsan tanul, hamar kiszúrja a fontos részleteket, továbbá onnantól kezdve, hogy lehetősége van könyvek között lenni, még inkább azon van, (Carmine biztatását élvezve) hogy fejlessze az olvasási készségeit. Összességében azt tudom róla mondani, hogy ha bár a vele történtek egyértelműen nyomot hagytak rajta, képes kiállni magáért és azokért, akik fontosak neki. Egy nagyon okos, szeretetre méltó lány.
Genevieve Lefoux
(Gail Carriger: Változatlan)
Genevieve meglehetősen botrányos jelenség a könyvben bemutatott viktoriánus Angliában, ugyanis nem csak akkoriban érdekesnek/nem éppen elfogadottnak tartott magánéleti érdeklődése van, hanem férfi ruhákban is jár és ahelyett, hogy az agyát vegetálásra fogva bálokba futkározna és arra várna, hogy valami félnótás feleségül vegye, feltalálóként dolgozik. Méghozzá egy kifejezetten nagyszerű feltalálóként, aki előtt nincsen lehetetlen, addig dolgozik, ameddig meg nem valósítja az elképzeléseit és óvatosan egyensúlyozik a két nagy természetfeletti front: a vámpírok és a vérfarkasok között, illetve a szimpla halandók között. Talpraesett, már-már lángelme, aki a szakmai tudásán kívül tele van szenvedéllyel is, nem rest felforgatni a találmányaival egy egész várost sem, ha veszélyben forognak a szerettei.
John Wayne Cleavaer
(Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos)
Talán ő a társaság eddigi legérdekesebb tagja, John mindössze 15 éves és szent meggyőződése, hogy szociopata, bár a korára való tekintettel a terapeutája nem szívesen tűzi a homlokára ezt a cédulát. A szociopata mivoltja miatt az érzelmi kérdésekben tanácstalan, de betéve tudja a híres sorozatgyilkosok életútját és akármilyen feladat elé állítják, félelmetes precizitással dolgozik. Amikor a lakhelyén egyre több embert gyilkolnak meg, rögtön összerakja a kirakóst, miszerint egy Ed Gein rohangál az otthona környékén és a gyilkos nyomába ered. Pontosan megtervezi minden lépését, a legkisebb kockázati tényezővel valósítja meg a terve részleteit. Johnnak bővebben vannak rémisztő pillanatai, de nagyon éles eszű a kölyök és humora is van, ha az átlagosnál egy árnyalatnyit betegesebb is.
Adu
(Rick Yancey: Az ötödik hullám)
Adu egy olyan karakter, akit egyszerre utálnak és csodálnak a környezetében lévők, csöppet arrogáns, de szerintem is mire fel. Egy talpraesett vagány csaj, aki az eszével is az öklével is fergetegesen harcol és azonnal két vállra fekteti azokat, akik netán szívózni, gúnyolódni próbálnak vele. A logikát részesíti előnyben, amikor valóban nagyon indokolt lenne berezelni, ő akkor is higgadt marad és töri a fejét. Amikor a megszálló idegenek vezérével kerül szembe, azt is úgy fogja fel, mint egy sakkjátszmát, egy hatalmas szellemi kihívást. Sokan ridegnek gondolják, de ettől még ő sincsen fából, csak annyiról van szó, hogy nem jópofizik mindenkivel csak azért, mert az az elvárt viselkedésforma.
Varen Nethers
(Kelly Creagh: Nevemore)
Varen egy halk szavú, gót srác, akinek nagyon nehéz a kegyeibe férkőzni, az ostoba emberek halálra idegesítik és ezt nem is rejti véka alá. A cinizmus és a szarkazmus állandó fegyverei, azokkal, akik idegesítők, elég lekezelő tud lenni. Az ő bizalmát és megbecsülését nem készpénznek kell venni, hanem keményen meg kell érte küzdeni, mert csöppet sem egyszerű folyamat a falai mögé kerülni. Ameddig fel nem oldódik valakivel, inkább csak méregeti, nem szereti a felesleges fecsegést és az értelmetlen kérdezősködést. Erősen művészi beállítottságú, felváltva rajzol, fest és ír, van is egy vaskos, már-már könyvnek is beillő füzete, ebbe alkot. Rengeteget olvas, főleg Poe-tól, behatóan ismeri a munkásságát, nagyon választékosan fogalmaz és odafigyel az apró részletekre is.
Pearl Torres Frank
(Tammara Webber: Édesem)
Pearl fiatalabb korában osztályt ugrott, így az iskolában nagyrészt nála idősebb diákok vették körbe, de őket is lepipálta a teljesítményével. Gond nélkül bejuthatna akármelyik orvosi egyetemre, hiszen az esze és a jegyei megvannak hozzá, de őt az óceán érdekli igazán. Tengerbiológus akar lenni és az otthonához közeli területek élőlényeinek a tanulmányozásának szeretné szentelni az életét. Ezt az ötletét az anyja nem nézi jó szemmel, de ő kitart az elképzelése mellett és mindent megtesz, hogy megvalósítsa az álmát. Előszeretettel tanulmányozza a körülötte lévőket, nem egy kezdeményezős típus, inkább távolról figyeli az embereiket, fejti meg a szokásaikat. Néha-néha elgondolkozik olyan témákon is, amikkel más nem foglakozik gyakran, mint például a mulandóságról, az emberi élet jelentéktelenségéről a nagy gépezetben, de akik ismerik, azok tudják ez nem szuicid hajlamokat vagy elkeseredést jelent csak egyszerű filozofálást ':D
Henry Branwell
(Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek)
Henry bőven bír olyan vonásokkal, amik miatt a többi árnyvadász hóbortosnak, különcnek vagy egyenesen bolondnak titulálja, de Henry-t ez nem érdekli. Ha harcra kerül a sor, akkor sem használhatatlan, de őt igazából nem az árnyvadászok klasszikus életútja érdekli, hanem a tudományok. Feltalálók és az Intézetben éjjel-nappal a találmányait bütyköli vagy éppen új szerkezetek megalkotásáról fantáziál. Ha el kell hagynia a kis műhelyét, akkor nagyon szórakozott szokott lenni, előfordul, hogy csak bámul ki a fejéből és nem veszi észre, ha hozzá beszélnek, mert akkor is épp az egyik ötletének a tökéletesítésén töpreng, de ez nem azért van, mert nem törődik a körülötte lévőkkel, csak elkalandoznak a gondolatai. Ha kifejezetten erős fellépésre van szükség, akkor nem ő az, akihez elsőként fordulni lehet, mert a szétszórtságából kifolyólag is többnyire hallgat, de a feleségét nagyon sokra tartja és a maga félénk módján odáig van érte.
Rhysand
(Sarah J. Maas: Tüskék és rózsák udvara)
Hm... hm... most néhányan bizonyára a szemöldökötöket vonogatjátok, hogy miért pont ebbe a házba osztottam be Rhys-t. Bevallom őszintén, a drágaságomat (<3) eredetileg én is a Mardekárba szántam, de mégsem tudtam tökéletes nyugalommal oda helyezni. Rhys szerintem egy olyan karakter, aki a jelleme alapján pont fele-fele arányban Hollóhátas és Mardekáros. Nagyon intelligens és folyamatosan játszmázik, addig kevergeti a lapokat, ameddig úgy nem állnak, hogy neki a legjobb legyen és akármit tesz, annak mindig jól kigondolt célja van. Nagyon ravasz, szívesen gyötri azokat, akiket nem kedvel és nem riad vissza attól sem, ha piszkos módszerekhez kell nyúlnia, hogy elérje, amit akar. Igazából a Hollóhát esetében nincsen kőbe vésve, hogy a megszerzett tudást csak az egyenes úton való lépkedésre lehet hasznosítani és bőven szükség van óvatosságra meg gógyira ahhoz, hogy Rhysand ne bukjon bele a játszmáiba. Emiatt és, mivel szerintem Rhys nem igazán tudná tolerálni a Crack-ékhoz hasonló bugyutább közeget,
Samwell Tarly
(George R. R. Martin: Trónok harca)
Sam jelentkezik az Éjjeli Őrséghez, de igazából senki sem érti, mit keres a Falon, amikor egy bevallottan gyáva és mindenféle rosszindulat nélkül kövér, tohonya mozgású fiú, aki nem ért a kardforgatáshoz. Sam pont ezek miatt a tulajdonságai miatt kötött ki a Falon, az apja válaszút elé állította, vagy felölti a feketét vagy balesetnek álcázva az esetet, megöli, amikor legközelebb kilovagolnak. Ennek pedig annyi az oka, hogy nem váltotta be az apja reményeit, nem tudott belőle erős, harcra kész férfit faragni, mert a fegyverek helyett mindig is jobban érdekelték a könyvek. Szívesebben töltötte az idejét az anyja közelében vagy tanulással egy nyalánkságokkal teli helyen. Eszes fiú és lojális barát, ha valaki törődik vele, meghálálja és aranyból van a szíve.
Lisbeth Salander
(Stieg Larsson: A tetovált lány)
Lisbeth piercinget hord a szemöldökében és az orrában, a testét tetoválások borítják, motorozik és azonnal magára vonja a figyelmet, amint belép egy helyiségbe. Svédország egyik legzsniálisabb hackere és kiváló kutató, a memóriája fotografikus, egy A4-es oldalt másodpercek alatt elolvas és meg is jegyzi szinte szóról szóra, amit látott rajta. Van benne egy kis "menjünk fejjel a falnak" hajlam, de amikor ez előtérbe kerülne, akkor inkább mérlegre teszi a lehetséges következményeket és csakis azután cselekszik. Nagyon alacsony termetű, de nem kell félteni, simán elbánik egy nála kétszer nagyobb fickóval is, Lisbeth nem az a típusú lány, aki hagyja, hogy fenyegessék vagy netalán félelemben tartsák. Távolságtartó teremtés, nem bajlódik felesleges udvariassági körökkel, csak ha érdemesnek találja rá a beszélőpartnerét.
Ők lettek volna a Hollóhátasaim :) Ha ti is tudtok olyan karaktereket, akik Süvegként ebbe a házba osztanátok, ne habozzatok kommentelni. Következő körben a második kedvenc házamhoz, a Mardekárhoz fogok diákokat toborozni.
A kódolás a HunHowrse weboldal Layout Generátorával készült | Készítette: Gothic01
Virtuális pacsi! Annyira jó ötlet! Kíváncsian várom a többi házat is :D Henry meg Dollond professzor annyira Hollóhát, még tanárnak is el tudom őket képzelni a Roxfortban!
VálaszTörlésKöszönöm :)) Hellyel-közzel kirajzolódott már, hogy melyik házba kit teszek még, de van egy-két olyan karakter, mint Rhys, akiknél egyenlő arányban van két ház... ~.~ Ők bajosabbak lesznek. Egy olyan órát azért megnéznék, amit Henry tart :D
VálaszTörlésCsinálj kevert házakat is :D :D
TörlésSzegény Henry, lehet hamarabb robbantaná fel az iskolát :D :D Kissé szétszórt a lelkem :D
Dumbledore valahogy csak újjáépítené... ha Lockharttól nem dőlt össze az épület, Henrytől se fog... :D
Törlés