2016. december 13., kedd

Rocky filmek: I.- VI.

Sziasztok! ^^ Először is szeretném megköszönni nektek a rengeteg megtekintést, főleg azt a több, mint negyvenet, amit az ACOTAR 1. kötete kapott. :) Az AHS:Roanoke-ról írt értékelésemben már említettem, hogy az utóbbi időben mennyire elkapott vagy ringbe lökött? :D a Rocky-láz. Pénteken megnéztem a zárórészt is, ma pedig elérkezett az ideje, hogy az "olasz csődör" kapjon egy bejegyzést a Goodbye Agony-n.

created by HunHowrse Layout Generator on 2016-12-11 00:49:08
Hatalmas Stallone rajongónak tartom magam, nagyon sok filmjét néztem meg és ezek be is kerültek a kedvenceim közé, (pl. a Fejlövés, a Cobra, a Bérgyilkosok) így kicsit kínosnak éreztem, hogy pont a Rocky filmeket sikerült kihagynom eddig, hiszen azok olyan klasszikusnak számítanak tőle, mint mondjuk a Rambo. Nemrég kedvezett nekem egy óriásit a tévé műsor, hetente adogatták a Rocky részeket, így el is érkezett az alkalom, hogy pótoljam az elmaradásomat Rocky-téren. :D

Az első résszel nem indult túl jól az ismerkedésem, mivel voltam olyan ügyes, hogy lekéstem a kezdést... de ezek után is döcögősen alakult a dolog. Tetszett-tetszett, de nem varázsolt el teljesen, a legjobban onnantól keltette fel az érdeklődésemet, amikor már közeli kilátásban volt a bunyó Apollo és Rocky között. Persze azokkal a részekkel se volt nagy bajom, amikor még csak Rocky próbálkozásait, a Mickey mellé sodródását és az Adrian-nel, illetve Paulie-val való kapcsolatát lehetett nyomon követni, de ekkortájt nekem még sok volt a nyavalygás. Főleg egy bokszolós filmhez mérve... Igazából életszerű lett így a helyzet, érződött, hogy az adottságai ellenére is kételkedik Rocky a sikerben, illetve, hogy az álmát részben már feladta... de egy idő után engem már kicsit zavart ez a "nem fog sikerülni, későn kezdett el velem foglalkozni, nekem ez nem fog menni" típusú rinya-áradat. Szerencsére az edzés megkezdésére ezek a jelenetek lecsökkentek és végre a "lényegre" lehetett koncentrálni :D Innentől szerettem meg igazán a sztorit és a legnagyobb meglepetésemre még a film "himnuszát", a Survivor-tól az Eye of the tiger-t, pedig az ilyen vékony hangú férfi énekesek előadása nem nagyon szokott bejönni. A karakterek is egész szimpatikusak lettek, viszont Paulie-t nem nagyon tudtam hová tenni.... Rocky-hoz többnyire rendes volt, de az nagyon nem tetszett, ahogy Adrian-hez viszonyult,- kiváltképp, amikor ivott- pl. annál a jelenetnél, amikor ha jól emlékszem karácsony volt. Mickey-nek a sokszor humoros beköpései mellett  szerintem szinte lehetetlen legalább egy kuncogás nélkül elmenni :D A  fináléban már nagyon izgultam, hogy sikerül-e legyőznie Apollo-t vagy sem... egy részem úgy gondolta, hogy igen, hiszen úgy lenne meg a happy end. De végül a végső verzióval is kiegyeztem, ez is óriási teljesítmény volt, másrészt meg így reálisabb lett a befejezés. Az első rész nem lett számomra akkora durranás, mint amire számítottam, de a hangulat magával ragadott és kíváncsi lettem, mi lesz később, szóval folytattam. Így utólagosan visszatekintve azt mondanám, hogy a Rocky I. inkább afféle "bevezetés".

A II. rész már jobban tetszett, mint az első, valamivel több dolog is történt és Rocky-ék családi életén kívül nagy hangsúlyt kapott  az elejétől a visszavágó Apollo-val. Ugyanis Apollo nem nagyon akaródzott lenyelni az előző rész végén lévő meccs végeredményét, amihez részben hozzájárul az is, hogy mindenfelől kapja a támadásokat a feltételezett bundázás miatt. Rocky nem szeretne kötélnek állni, a családalapítással foglalkozik, elveszi Adrian-t, éldegélnek és a meccsekből befolyt pénz csak fogy és fogy. Egy idő után bármennyire is nem akart emellett a megoldás mellett dönteni sem ő, sem Adrian, Rocky-nak újra ringbe kell szállnia Apollo ellen. Itt jött ismét az a rész, ami az összes filmben a kedvencem szokott lenni, a felkészülés. Micky igyekszik úgy feltuningolni Rocky-t, ahogy tudja, taktika váltás is az edzésterv részévé válik és az edző teljes nyugalommal szidja a balkezes bokszolókat Rocky füle hallatára, aki mellesleg szintén balkezes... szóval az öreg hozza a formáját...xD És nem retten vissza attól se, hogy nevetséges helyzetekbe hozza a pártfogoltját a cél elérésének az érdekében, amire jó példa az a bizonyos tyúkkergetés... De Adrian továbbra is ellenzi ezt az egészet, ami meglátszik Rocky teljesítményén is, ami csak romlik miután a nő kórházba kerül azután, hogy Paulie kiosztja, amiért akadályozza a Rocky-t. Ami ez után történt, attól csak még szimpatikusabb lett a főszereplő karaktere, itt érződött a legjobban, hogy mennyire fontos neki Adrian, hogy hiába van szükség erre a visszavágóra és az álmának a része is a megvalósítása, mégis Adrian-t helyezte előtérbe Rocky, ez volt a legnormálisabb hozzáállás a szituációban. :) Persze a várva-várt összecsapás sem maradhatott el, ami legalább annyi feszültséget és izgalmat keltett, mint ami az első részben volt. ^.^  Na meg persze az, az eredmény is megszületett, amire már a nyitórész óta vártak a karakterek és én is :D

Azt a hatalmas rajongást, amit annyira szerettem volna érezni, végül a harmadik résznek sikerült elérnie, ami 3 évvel az előző után játszódik. Egy visszaemlékezéssorozatból a néző előtt felvázolódik, hogy mi is történt azalatt a három év alatt, Rocky egyre népszerűbb, sorra nyeri a meccseket, megtartva a bajnoki címét, dől a pénz és a családi idill is adott a kisfiával és Adrian-nel. Az utóbbiba csak Paulie zavar be, amivel ismét mélyrepülésbe kezdett nálam, folyamatosan csak irigykedik a barátja és ezáltal a húga életére, azt hajtogatja, hogy ő nem kapott annyit a jóból, mint amennyi járna neki... Újabb bizonyítékaként annak, hogy mennyire szeretik az emberek Rocky-t, állítanak neki egy szobrot, aminek a leleplezésénél ő bejelenti, hogy visszavonul. Azonban a beszéde közben felbukkan a legújabb lehetséges riválisa... A fickónak nem jegyeztem meg a nevét, de nagyon utáltam emiatt a már-már klinikai eset határát súroló agressziója miatt. Úgyis az nyer, aki elég ütést áll neki és megfelelő mennyiséget juttat az ellenfelének is. Akkor meg mégis mi értelme van üvöltözni, mint egy önjelölt King-kong, hogy "kettőbe törlek, megöllek, búúúú" ? O.o Most komolyan, senki sem tájékoztatta a palit, hogy nem arról szól ez a sport, hogy a padlóra dumáld az ellenfeledet? Rocky összes ellenfele közül talán ő lett a legunszimpatikusabb, pedig az ötödik részes Tommy-t sem nevezném a szívem csücskének...Szóval King-kong kihívja Rocky-t, aki bár nem akar most sem belemenni elsőre a dologba, a büszkesége megsértése után igent mondd. Mickey nincs elragadtatva az ötlettől és egy veszekedés közben kipattan, hogy miért is: direkt gyengébb ellenfeleket válogattak Rocky-nak, hogy a korábban sérült szeme és a címe megmaradjon. Az edző kerek-perec közli vele, nem lát rá esélyt, hogy győztesen jöjjön ki ebből. Valamilyen szinten megértettem Mickey-t, amiért ügyelni akar a pártfogoltja épségére, de nem tartottam túl fair húzásnak, hogy így be lett csapva a meccsekkel Rocky.... Az igazság miatt Rocky csak még elszántabb lesz, de minden elszántság ellenére csak egy tragédiával gazdagszik. Az utolsó közös jelenetét Mickey-vel nagyon szépen megcsinálták és a végső beszélgetésüket is nevezhetném "nem fair" húzásnak, de a helyzetet nézve elég otrombán jött volna ki, ha közöl Rocky egy ilyen hírt... Ezek után indult be igazán a film, ugyanis Apollo meg Rocky összefognak, hogy Rocky visszaszerezhesse a címét King-kong-tól. Ennél a fordulatnál nagyot néztem, nem számítottam rá, hogy ők ketten valaha is egy csapatban fognak játszani. Ami meg még jobban meglepett, hogy ez idő alatt megkedveltem Apollo-t! :D Az előző részekben azzal a felesleges parádézással meg szájhősködéssel eléggé idegbajos figuraként maradt meg nekem, de itt kellemes csalódást okozott. A harmadik részben tanúsított viselkedése alapján az inkább marketing fogás volt csak. Apollo korábbi edzőjét, Duke-ot nagyon megszerettem ^^ Jókat mosolyogtam a beszólásain és a stílusa is tetszett, ami kicsit emlékeztetett a Mickey-ére, de Duke esetében sokkal "élőbb" lett ez. Az edzési folyamatot változatlanul imádtam, nagyokat nevettem, amikor pl. Duke és Apollo megpróbálta megtanítani Rocky-t a szökdelésre, először meglehetősen röhejes eredményekkel. Nem csak maga a rész, hanem a végső meccs is óriási kedvencem lett, minden egyes másodpercben erősen szurkoltam neki, hogy üsse már ki Rocky azt a nagy majmot :P A rész zárása pedig... *--* Egyenesen imádtam :D Ez a már baráti csipkelődésekkel tarkított "utolsó mérkőzés" Apollo és Rocky között nálam nagyon betalált :D Szépen szimbolizálja a közöttük végbement változásokat, illetve, hogy azok ellenére is ott lapul még bennük a hamisítatlan bokszoló-büszkeség.

Mint, ahogy már említettem, a III. rész beírta magát a kedvenceim közé, így kíváncsi voltam, mivel tud meglepni Stallone és a többi színész a Rocky sorozat negyedik részében. Mielőtt jobban beleásnám magam a cselekménybe és az azzal kapcsolatos érzéseimbe: Dolph Lundgren valami félelmetes volt! Más filmben nem láttam, de itt biztos, hogy megjegyeztem őt és a karakterét is. A külsejével meg ezzel a hűvös kisugárzásával komolyan olyan benyomást keltett, mint egy robot, mintha nem is ember lenne, hanem egy gép, amit KGB egy titkos projekt során hozott létre a halálos a jobb horgok osztogatásának a céljából. Az ijesztő beütése főleg akkor volt nagyon erős, amikor megállt Stallone-val szemben, a lenti képek egyikén látszódik is a már szinte nevetséges magasságkülönbség... Itt a mérkőzés indítórugója valamilyen szinten ismét a bosszú, amikor Dolph karaktere, a szovjet bajnok, Ivan, az USA-ba érkezik, az összecsapásuk során meghal Apollo. Rocky részben úgy érzi, hogy ő is tehet erről a végkimenetelről, mert nem próbálta elég elszántan lebeszélni a kétségbeesetten rivaldafénybe vágyó barátját a meccsről... így arra dönt, azzal tesz a legjobbat Apollo emlékének, ha legyőzi Ivan-t. Ezzel a lépésével el is veszíti a pár éve visszaszerzett címét, ugyanis a bokszbizottság nem akar belemenni a szovjet bokszoló elleni küzdelembe. Részletesen végig lehetett követni ismét az edzést, ezúttal mindkét félnél ugyanannyi ideig, így rettentően élesen érződtek a különbséget. Ivan Drago a bajnok, ha úgy tetszik a hazája "kis kedvence" megkap minden modern feltételt a felkészüléshez és telenyomják teljesítményfokozó szerekkel is. Rocky pedig eközben Paulie és Duke társaságában egy elhagyott házban és annak fagyos környékén edz a Szovjetunió egy lakatlan vidékén, miközben még két ügynök is folyamatosan a nyakában liheg. Óriásit röhögtem, amikor az utóbbiak a kocsijukkal belefordultak a hóba egy éles kanyarnál, amikor Rocky-t követték futás közben xD Paulie akármennyit is panaszkodott a hideg, illetve a szállásuk egyéb hátrányai miatt, mégis jobban tetszett nekem az a közeg, amiben Rocky edzett. Nem állítom, hogy Ivan nem dolgozott meg érte, hogy jó formában legyen... de nála az a benyomásom támadt, hogy mindent a talpa alá toltak- khm, khm futópad. Nála nem jött le annyira hitelesen a felkészülés ezek miatt. Ennél az összecsapásnál a legjobban Rocky beszéde tetszett a legvégén. :) Szó szerint nem tudom idézni, de valami olyasmit mondott, hogy eleinte utálták őt a nézők és emiatt ő is utálta őket, de amikor nyitottak felé, az ő irányából is változott ez. És akármennyire pocsékul esett a kezdés, akármennyire a hátuk közepére kívánták egymást, akármennyire komoly harcot vívtak Ivan-nal, még mindig jobb, hogyha két ember, egy szovjet és egy amerikai püföli egymást a ringben, mint több százezer odakint. Még annyit megemlítenék, hogy Paulie szerzett nálam néhány piros pontot, amikor Rocky azt mondta, hogy hármat lát Drago-ból és ő azt felelte erre, hogy "a középsőt üsd ki." xD

Az ötödik részben Rocky-nál komoly agykárosodást diagnosztizálnak, ami miatt fel kell hagynia a bokszolással, ha nem akar végzetes ütést szenvedni. Csakúgy, mint a második részben, a pénz ismét elapad, így a fényes körülmények közül kénytelenek visszaköltözni arra a környékre, ahonnan Rocky indult. Rocky-t ez több ponton is bántja, a gondolattól is irtózik, hogy miatta a feleségének vissza kell mennie abba az állatkereskedésbe dolgozni és, hogy az azóta iskolás korúvá vált fiának abba az iskolába kell járnia, mint ahol ő is tanult. Oda, ahol keményen meg kell érte küzdeni például azért, hogy a kabát, amiben az ember reggel elindul, a nap végére vagy akár az első óráig rajta maradjon. A fia, Robert próbál erős maradni, de szerencsétlen srác erősen megszenvedi az iskolaváltást és megkapja az "Üdvözlőcsomag Újaknak" minden bónuszát a kifosztástól a megruházásig. Ezeket leszámítva se nagyon találja a helyét Rocky, amióta nem szállhat ringbe. Amikor feltűnik egy ígéretes, fiatal tehetség, Tommy, a szárnyai alá veszi, mint anno őt Mickey és visszatér belé úgymond az élet. Ebben a részben Rocky karakterére eléggé haragudtam a film nagy részében, amiért ennyire Tommy-t helyezte előtérbe a családja helyett, teljesen elhanyagolta Robert-et azért, hogy Tommy-val foglalkozhasson. >.< Pedig a fentebb felsoroltak miatt a fiának sokkal nagyobb szüksége lett volna rá már csak azért is, hogy valaki megtanítsa rá, hogyan védje meg magát. Így, ameddig Tommy útjához folyamatosan hozzáadta az újabb és újabb köveket, a fia kénytelen volt egyedül boldogulni...Egy idő után egyre többször beigazolódni látszott, hogy Tommy mennyire nem jó "befektetés" és, hogy mennyire mélyül emiatt a viselkedés miatt a szakadék Rocky és a fia között. Robert-et nem tudom hibáztatni, megértettem, miért viselkedett utána úgy, ahogy. Ennyi ideig tartó mellőzés után nem várhatta azt Rocky, hogy tárt karokkal fogja fogadni, amikor újra foglalkozni szeretne vele. Tommy-t nagyon megutáltam, piszkosul könnyen elszállt, elfelejtette, kinek köszönhet mindent, - nem annak, akit a nyilatkozatában említett, hanem Rocky-nak- egy szóval kurvára hálátlan volt a csávó. >.< Ha nincs így felkarolva, a kutya se ismerné a nevét és nem kapta volna meg azt az ajánlatot, ami miatt hátba szúrta Rocky-t, az azt követő viselkedése meg még förtelmesebb volt. -.- Viszont, ha Tommy nem ekkora hülye, akkor nem kaptam volna egy jó kis verekedős jelenetet, ami óriási kár lett volna! :D Nagyon tetszett ez az újítás, hogy kivételesen nem a ringben folyik a harc, hanem kint az utcán az emberek körében, akik hiába lett Tommy bajnok, még mindig Rocky-t tartják a legjobbnak és őt szeretik. :)) Ez a bunyó...nem is tudom, hogyan fogalmazzak... egy olyan vérbeli Rocky-s jelenetsor volt a hangulatával. ^^ A zárás is tetszett, amikor Robert és Rocky együtt futottak fel a lépcsőn és Rocky megjegyezte, hogy húsz évig futkorászott fel-le a lépcsőkön úgy, hogy nem is tudta, az ott lévő épületben festmények vannak xD A port-os véleményeket nézve sokaknak nem jött be annyira ez a rész, de nálam felküzdötte magát a harmadik mellé. Továbbá egy jó ötletnek tartottam, hogy Stallone fia játszotta Rocky fiát, szerintem Sage nagyon jól hozta a szerepét :D Kár, hogy meghalt :/

Az öt rész alatt igazi Rocky-rajongóvá nőttem ki magam, szóval tűkön ülve vártam már az utolsó, "Rocky Balboa" című részt, ami jóval az ötödik után készült el, így Stallone már kissé koros benne. A részek alatt fokozatosan nyomon lehetett követni, hogy hogyan változik a felvétel minősége, az elsőben még nagyon régies volt, a másodikban már valamival modernebb és így tovább. Érdekes volt ezt a folyamatot figyelemmel kísérni és kicsit furának is tűnt nekem, hogy a VI. részben már kicsit sem szemcsés, hanem kristálytiszta felvételt kaptam xD Ennek valamennyire örültem, de egy technikai részlet mégis nagyon zavart: az amikor fekete-fehérben mutatták a szereplőket, de egy részletet, pl. a Stallone arcán lecsorgó vért vagy az ellenfele nadrágját színesben hagyták. :/ Kifejezetten gagyi hatást keltett így az összkép, hiába lett így modernebb a látványvilág. Most pedig visszatérnék magára a sztorira: először megismeri a néző az előzményeket, hogy mi minden változott az évek alatt. Rocky visszavonult egy ideje, egy éttermet vezet, Adrian-t már régen eltemette és a fiával sem nevezhető felhőtlennek a kapcsolata. Robert-re a munkahelyein mindig csak úgy tekintenek, mint "Rocky Balboa fia" és ezért igyekszik megszabadulni attól a számára irritáló árnyéktól, amit az apja képez. Rocky a visszatérést tervezgeti és akkor még nem is sejti, hogy igazából mekkora mértékű lesz az a visszatérés... A főszerelő kisebb meccsekben gondolkozik, de miután a jelenlegi bajnokot egy "virtuális meccsben legyőzi", mire észbe kap ismét ráirányul a figyelem, mivel a bajnok be akarja bizonyítani, hogy egy igazi meccsen más eredmény születne. Rocky gatyába rázása itt ment a legnehézkesebben,  nagyon hosszú idő telt el azóta, hogy legutóbb felhúzta a kesztyűt és a leendő ellenfele sokkal fiatalabb volt nála. Örültem Duke visszatérésének és nagyokat nevettem, amikor azt ecsetelgette, hogy a Rocky korával járó kondícióbeli változások miatt milyen módszerek vannak kilőve xD Tetszett, ahogy a meccs összehozta Rocky-t újra a fiával és magával a küzdelemmel sem volt problémám. De a korábban említett effekt és a Vegas-i helyszín nem jött be, az utóbbi kirívóan modern volt az előző részekhez képest. Hiába telt el rendesen az idő...nekem ez nagyon mű lett :/ Összességében azt tudom mondani, hogy méltó lezárása volt a sorozatnak, nagyon tetszett :))) Legalább annyira, mint a harmadik és az ötödik, jó ötlet volt a készítőktől csinálni még egy nagy visszatérést Rocky Balboa-nak, az olasz csődörnek. Így lett szerintem teljes a kétszeres nehézsúlyú világbajnok története ^^

Pontozás:
Rocky I: 5/3
Rocky II: 5/4
Rocky III: 5/5*
Rocky IV: 5/5
Rocky V: 5/5*
Rocky Balboa (Rocky VI.) : 5/5*

A boksz és Sylvester Stallone rajongóinak mindenképpen

                                   A J Á N L O M ^---^
A kódolás a HunHowrse weboldal Layout Generátorával készült | Készítette: Gothic01

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése