2016. június 5., vasárnap

Simone Elkeles: Chain Reaction- Láncreakció (Perfect Chemistry 3)

Sziasztok! :) Meghoztam az értékelésemet a Fuentes fiúk történetének zárókötetéről.

Fülszöveg:


A legifjabb Fuentes testvér mindent elkövet, hogy a családját megvédje
Luis Fuentest mindig távol tartották a bandaháborúk erőszakos világától, amely a bátyjai életét megmérgezte. Luis így máshol kockáztatja az életét – hol hegyet mászik a Sziklás-hegységben, hol űrhajózásról álmodik. Mindegy, csak jöjjön az adrenalinlöket.
Nikki Cruz három szabályhoz tartja magát: minden fiú hazudik, hogy megkapja, amit akar, ne bízz olyan fiúban, aki azt mondja, hogy szeret, és soha, de soha ne randizz Fairfield déli részén élő fiúval. A szülei ugyan Mexikóból származnak, de orvosgyerekként inkább tartozik az előkelő északiakhoz, így az iskolában nem vállal közösséget a Latin Vér tagjaival. Aztán amikor Alex esküvőjén összefut Luis Fuentesszel, hirtelen kedve támad megszegni a maga által felállított szabályokat.
Luis számára először az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy elérje, Nikki újra esélyt adjon egy déli oldalon élő srácnak, de aztán felbukkan az életében Chuy Soto is, a Latin Vér új vezetője. Chuy egy igen kínos titkot tár fel Luis előtt a Fuentes családról, így a fiú kételkedni kezd mindenben, amit valaha hallott, tanult. A Nikki iránt érzett szerelme elég lesz-e ahhoz, hogy távol maradjon attól a sötét és kegyetlen világtól, amelynek a peremén pengeélen táncol?
created by HunHowrse Layout Generator on 2016-06-05 14:51:51
Oh, Dios mío! Fue fantástico! :D Klassz volt! Simone Elkeles régen megvett magának a sorozat első kötetével és ez a könyv is azt bizonyítja, hogy nem hiába imádom a nőt *-* Nagyon jó a fogalmazásmódja, egyszerűen nem lehet letenni a regényeit. Az ember belekezd egybe hirtelen csak azt veszi észre, hogy már csak száz oldal hiányzik belőle. Továbbra is nagyon jól bánik az izgalmas, vicces és romantikus jelenetekkel, illetve a szemszögekkel. Jól érződik a két főszereplő személyisége közötti különbség a mesélési stílusukban. Amikor még anno először megláttam a borítót kérdezték tőlem, hogy el fogom-e olvasni a regényt, én meg azonnal rávágtam, hogy soha az életben. Nos, a soha az életben újabban 2016-ot takar… Legszívesebben egy ültő helyemben befejeztem volna, de mivel nincs több rész, így nem szerettem volna annyira hamar letudni. A kíváncsiság végül győzedelmeskedett és nem tudtam tovább húzni. Az utolsó 30-40 oldal fergetegesre sikeredett *-* Magával a történettel kapcsolatban talán nekem az volt a legnagyobb negatívum, hogy a bandás szállal nem volt benne annyi akció és, amikor lett, azt is hamar lezavarta az írónő… :/
Az utóbbi időben talán egy szereplő sem volt Nikki-n kívül, akivel kapcsolatban ennyit agyaltam volna azon, hogy hányadán is állok vele. Az első két fejezetben nagyon unszimpatikus volt. Most meg lehet kövezni, de egyszerűen nem tudtam sajnálni vagy együtt érezni vele a „problémája” miatt. >.< Ez ugyanúgy igaz minden lányra, aki ennyi idősen ilyen helyzetbe kerül, legyen könyvszereplő vagy élő, lélegző ember. Ha már tizenöt éves és ilyen mélységekbe merül a pasijával, akkor legalább figyeljen oda vagy valami… >.< Bővebben inkább nem fejteném ki a véleményemet Nikki-nek erről az oldaláról, túl durva lenne… Utána, amikor két éves előre ugrott és rendesen elkezdődött a történet, viszont lassan kezdett enyhülni az ellenszenvem, mert nem volt túl sok olyan húzása, ami miatt legszívesebben a falat kapartam volna a méregtől. Egy darabig úgy voltam vele, hogy ha nem olyan lenne az előélete, amilyen, akkor még a sorozatban a kedvenc főhősnőmmé is előléphet. Viszont a múltját nem lehet eltüntetni és azzal, ami Luis születésnapján művelt, nem csak a srácnál verte ki a biztosítékot >.<. A francba is! Nem veszi észre, hogy tényleg, igazából, feltételek nélkül, önmagáért, mindenestől szereti őt?! Később szerencsére magához tért és összekapta magát. :)) Próbálta jóvá tenni a történtet és ott volt Luis mellett, amikor az LV miatt bajba került. Azzal, hogy megpróbálta meggyőzni Marco-t és, amit Chuy-val tett, sok negatívumot sikerült kitörölnie :D Az utóbbinál nagyon jókat mosolyogtam, ahogy olvastam :D Tehát összességében megmaradtam az utálom is meg szeretem is, továbbra sem tudom hová tenni állásponton a csajjal. A menhelyes szál nagyon tetszett a részéről :))
Nikki öccsén, Ben-en nagyon sokat nevettem a videojáték mániája és beszólásai miatt egyaránt.
Kendall-t és Derek-et nagyon megszerettem. Kendall-t azért, mert egy igazi jó barátnő és mindig számíthatott rá Nikki, akár milyen rosszra is fordult a helyzet. Derek-et pedig azért, mert nem viselkedett egy olyan előítéletes idiótaként Luis-szal, mint néhány fehér diák és, mert hiába fúrta folyamatosan Nikki a kapcsolatukat, Kendall mellett maradt és mindig eloszlatta a lány kételyeit az érzéseivel kapcsolatban.
Luis-hoz is hasonlóan viszonyultam, mint Nikki-hez. Eleinte tartottam tőle, hogy egyáltalán nem fogom kedvelni, mert túl… szelídnek tűnt. Egy totálisan nyugis, mintakamasz Fuentes? Elég szürreálisnak tűnt. De tetszett, ahogy Nikki-hez állt és ahogy a családja védelmének az érdekében, beépülve figyelte a Vérrel ügyeit. Szinte azonnal beszippantott az ő szemszöge, nagyon szerettem a fejében lenni és rajta keresztül látni az eseményeket. Ezek miatt kezdett szimpatikus lenni :) Nikki kis műsorszámánál teljesen megértettem, nem csoda, hogy pillanatnyilag hallani sem akart a főhősnőről. Amikor viszont Chuy elárulta neki a „nagy titkot”,akkor vett egy száznyolcvan fokos fordulatot és sokat süllyedt a szememben. Oké, egy ilyen ember az apja. Ez egy tény, sajna nem tud rajta változtatni. De, amikor jött az olyan szövegekkel, hogy „az apám nyomdokaiba lépek, ezért csatlakozok a Latin Vérhez” meg „tovább viszem az apám örökségét”, akkor szívesen bevittem volna nála egy olyan mozdulatot, mint Nikki az első találkozásukkor. Luis elvileg a család agya. Akkor meg mégis milyen eszement gondolkozásmód ez? O_o A kedves papa egy mierda alak, majdnem meg is ölte az egyik családtagját. Attól, hogy a titokra fény derült még nem lett az illető más ember kicsit se. Ha kiderült volna, hogy Richard Ramirez az apja, akkor nekiállt volna ő is álmában legyilkolászni az embereket, vagy mi?! >.< Amikor a korábbi kötetekben Alex vagy Carlos valami kolosszális marhaságot csinált, akkor még hellyel-közzel megértettem az indokaikat. De az övét? Azt nem… Hála az égnek, Nikki-hez hasonlóan végül ő is észhez tért…. Szerintem egész aranyos páros voltak a lánnyal, összeillettek :) A kapcsolatukból hiányoltam a Brittany-Alex és Kiara-Carlos párosítás előtt lévő macska-egér játékot, de logikus volt, hogy most miért maradt ki. Hiszen nem szólhat ugyanarról mindhárom kötet.
Marco-t már az elejétől fogva utáltam, de némi pozitívumot biztosított, hogy legalább Luis-szal normálisan viselkedett. Később persze ez a pici jó is lerombolódott, amikor nem akart segíteni és, amikor Chuy kibökte a magyarázatot róla :/
Aminek talán a legjobban örültem, hogy a Tökéletes kémiában és A vonzás szabályaiban megismert szereplők egy része visszatért ^^ Nagyon örültem, hogy újra olvashatok Brittany-ról és Alex-ről, Kiara-ról és Carlos-ról, Enrique-ről, Isa-ról, Elena-ról és Jorge-ről, Mrs. Peterson-ról illetve a srácok mamájáról. <3 A Fuentes családot és az ismerőseikkel együtt imádom. *-* Kiabálnak, dühöngenek és vitatkoznak, de bolondulnak egymásért és összetartanak. :) A testvérek közül továbbra is Alex a kedvencem, így boldogan olvastam minden egyes vele kapcsolatos szót <3. Carlos is hozta a tőle megszokott formát, nagyon jókat nevettem a beszólásain és azon is, ahogy Alex-szel összefogtak Luis ellen azzal, hogy elhívták Mrs. P.-t xD Amikor Elena dühösen beállított és több embernek kellett lefognia, hogy ne kaparja ki, Jorge szemeit, szintén hangosan vihogtam xD Mrs. Fuentes sem változott semmit, pontosan olyan volt, mint amilyennek az első kötetben megismertem :) Mondjuk azt az ő részéről eléggé bántam, hogy végül nem derült ki, hogy a múltban hogyan is alakult úgy a Luis-szal kapcsolatos dolog :/ Mrs. Peterson évek elteltével is ugyanolyan szigorú, kemény, de mégis törődő egyéniség. A diákjai bizonyos húzásai miatt a pokolra kívánják, de igazságos és igyekszik terelgetni a tanítványait :) Enrique-t sajnáltam :/
Összességében imádom a sorozatot és őszintén sajnálom, hogy a Fuentes tesók nincsenek többen :/ Jó lenne, ha előkerülne néhány eltitkolt gyerek, unokatestvér vagy akár a srácok gyerekeiről is olvasnék, csak lenne még több rész! ;( Mindegyik részt szerettem, mindenesetre a Tökéletes kémia marad az örök kedvencem :) Mint ahogy írtam, a srácok közül a kedvencem Alex. A lányok közül az első helyre Kiara vagy Brittany esélyes
vagy ők ketten egybegyúrva egy kevéske Nikki-vel.
Történet: 5/4,5
Borító: 5/4 vagy 3,5 – A sorozatból ez tetszik a legkevésbé, szerintem nem sikeredett túl jóra.
Kedvenc szereplők: Alex és szigorúan véve az egész Fuentes család, Kiara, Brittany, Mrs. P. :)
Legutáltabb szereplők: Marco, Chuy, Justin
Kedvenc részek: Az utolsó 30-40 oldal, Carlos és Alex „bosszúja”, a kincskeresés, amikor Luis-nál megtalálták a füzetet, Brittany-ék esküvője, Elena kirohanása, amikor Derek születésnapján megjelentek a rendőrök
Mélypontok: Nikki-nek meg Luis-nak a maguk egy-egy eget rengető hülyesége, kicsit kevés volt az „igazi” gengszteres rész, Nikki múltja és az, hogy végül nem került rá sor, hogy Mrs. Fuentes elmagyarázza Luis-nak a történteket.
Szerelmi szál: Az írónő mestere az ehhez tartozó jelenetek megírásban, de minden marad a YA keretei között.
A  kódolás a HunHowrse weboldal Layout Generátorával készült | Készítette: Gothic01

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése