Fülszöveg:
ANNYIRA ELLENTÉTESEK…
ÉS MÉGIS MILYEN ÖSSZEILLŐK!
Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem emlékszik a teljes igazságra.
Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna.
Valószínűleg semmi közös nincs bennük. Mindketten olyan titkokat rejtegetnek, melyek lehetetlenné tehetik kettejük kapcsolatát. Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig FESZÍTHETIK A HÚRT, és mit kockáztatna azért a fiúért, aki talán megtanítja őt ÚJRA SZERETNI.
created by HunHowrse Layout Generator on 2016-05-09 20:31:04
Már nagyon régóta szemeztem ezzel a könyvvel, így nagyon örültem, amikor
sikerült megszereznem és eljutottam odáig, hogy elolvassam. Sikerült
beváltania a hozzá fűzött reményeket ^^ Hamar ráhangolódtam a
főszereplőkre és az alapszituációra, nem is tudom, hogy melyik főhős
szemszögéből szerettem jobban olvasni. Az írónő stílusa nagyon tetszett,
a két szemszög, a két szereplő látásmódja között érződött a különbség,
részletesen kidolgozta a fontos részeket, de mégsem bonyolította őket
túl. Ami pedig a fő elismerés: nem vitt bele semmilyen felesleges,
értelmetlen szenvedést „csak teljenek az oldalak és ne legyen felhőtlen a
love” indokkal. :) A regény olvastatta magát, nagyon nehezen tettem le.
Echo-t hamar megkedveltem. A legtöbb romantikus regény főhősnőjével ellentétben nem voltak idegtépő hülyeségei. Párszor fordult elő, hogy kicsit kihúzta nálam a gyufát, de akkor is meg tudtam érteni, hogy mit miért csinál. Azután a bizonyos este után teljesen el volt veszve, fokozatosan minden széthullott körülötte. Súlyos sérülésekkel ébredt úgy, hogy nem emlékszik semmiből. Csak erősen homályos információkat tud mások elmondása alapján, vagyis azt, hogy az anyja tette. A testvére meghalt. Az apja feleségül vette a bébiszitterét és a csaj gyereket vár. Az iskolában kirekesztették,
sokan őrültnek is tartjákpedig egykor nagyon népszerű volt, a legtöbb barátnője nem foglalkozik
vele, rémálmai vannak és folyamatosan rejtegetnie kell a sebeit is.
Többször is próbált segítséggel emlékezni arra az estére, de a helyzet
csak rosszabb lett. Eltökélt célja volt, hogy kiderítse, mi is történt
közte meg az anyja között annak reményében, hogy utána egyenesbe tud
jönni. Mindeközben meg próbál visszailleszkedni az iskolában és
igyekszik úgy tenni, hogy minden rendben van. A művészi vénája nagyon
tetszett, imádtam a rajzolós jeleneteit :) Nagy fejlődésen ment át,
eleinte görcsösen takargatta a sebeit és meghúzódott, igyekezett
megfelelni az apjának. De részben Mrs. Collins, részben Noah és az idő
hatására megerősödött és elfogadta önmagát :) Tetszett, ahogy
szövetkezett Noah-val, hogy megszerezze az aktáját és a kis
veszekedéseiket is imádtam :D Jó volt látni, hogy ezután a rémes helyzet
után végre boldog lett :)))
Amennyire szerettem Echo-t, annyira utáltam a körülötte lévő felnőtteket. Ennyi felelőtlen, idióta, önző embert egy rakáson! >.<
A sort talán kezdeném Echo apjával. Ezzel a beteges irányítási mániájával már az elején kihozott a sodromból. Nem elég, hogy normálisan nem foglalkozik a lányával, annyira leköti a kis libája
aki szintén a gyereke lehetne, de még rá akarja kényszeríteni, hogy olyan irányba menjen, amit Echo
nem akar. Szegényke meg annyira vágyik legalább az egyik szülőjének a
szeretetére, hogy mindent meg is tesz, hogy egy apró kis figyelemhez
jusson ;( Egyszerűen nem hittem a szememnek, a pasi minden második
mondatába beleszőtte Ashley-t, mert „Ashley így meg Ashley úgy”. Ott van
a gyereke, akinek szüksége lenne rá, erre ő nyugodtan építgeti a
pótlékcsaládját azzal az üresfejű tyúkkal. Amikor kiderült, hogy milyen
szerepe volt abban, ami Echo-val történt azon az este, még jobban
felhúzott. SPOILER (ha nem olvastad, jól gondold meg, hogy kijelölöd-e a narancssárga sávot): Mi a fenéért nem volt képes felvenni azt a
rohadt telefont?! Miért nem ellenőrizte a volt feleségét normálisan úgy,
hogy TUDJA milyen problémái vannak?! Majdnem meghalt a lánya csak
azért, mert ő inkább a hülye kis nőjével foglalkozott ahelyett, hogy
válaszolt volna Echo hívásaira! SPOILER VÉGE.
Amikor esetleg elkezdett felvetődni bennem, hogy talán csak táplál némi érzelmet Ashley kívül más irányába is, megint bebizonyította, hogy nem tudja magát meghazudtolni. Szintén SPOILER: Ott van a kórházban és ott van a gyereke, aki annak az éjszakának a szörnyűségeivel kezdve vergődik teljesen magán kívül. Erre ahelyett, hogy végre normális apaként viselkedve mellette lenne és próbálna segíteni pár emelettel feljebb van Ashley mellett, aki éppen megszüli a tökéletes kis porontyukat….SPOILER VÉGE. Hányingerem van a pasitól. Egyszer majdnem elveszítette Echo-t, erre másodjára is elköveti ugyanazt a hibát: Ashley-t helyezi előtérbe.
A kedves papa után rögtön következik a sokszor emlegetett Miss. Tökéletes Üresfejű Ashley. Amikor kiderült, hogy eredetileg Echo bébiszittere volt és úgy jött össze az apjával, akkor már megvolt az alapvéleményem a nőről -.- Ott volt szinte végig, tudja mi történt, erre folyamatosan veri az éket a hülyeségeivel Echo meg az apja között. Még egy ilyen idegesítő nővel nem tudom mikor találkoztam >.< Csodálkoztam, hogy nem akadt egy ember sem, aki jól ráüvöltött, hogy állítsa le magát. Roppantul bosszantó volt, hogy mindenkire mennyire tukmálta azt, hogy éppen mi van a gyerekével. Mrs. Collins-t, aki azért van ott, hogy Echo-val foglalkozzon, mégis hol érdekelte, hogy rúgott a hasában a baba!? O.o Nem is értettem, hogy a főhősnő apja mit eszik rajta és miért szorítja miatta háttérbe a lányát. Egy tipikus önző p*csa ez a nő, mert az Echo-val történtekben neki is nagy szerepe volt. Fel kellett volna fognia azzal a nullás agyával, hogy valami baj lehetett, ha Echo telefonálgatott és nem még győzködnie kellett volna az apját, hogy ne foglalkozzon a hívással. Ha ez még nem lenne elég pedig meglehetősen tapintatatlan is, amit talán szintén a mérhetetlen sötétségének lehet betudni. A ruhás megjegyzésénél kedvem lett volna kupán vágni valamivel. Pont, hogy bátorítania kellett volna Echo-t, ha már ennyire „jót akart neki meg ennyire az anyja akart lenni” -.-
A harmadik díszpinty pedig nem mást, mint Echo anyja, aki szintén nem különb az első két személynél. Igazából végig sejtettem, hogy milyen indokkal is tette azt azon az éjszaka, amit tett. Nem szedte a gyógyszereit, nem volt magánál. De nem értettem, hogy minek kellett belevonnia az egy szem lányát és, hogy ennyi idő után sem látta be, hogy „basszus, ebben én is hibás voltam, nem is kicsit.” vagy, hogy „Úristen! Mit tettem a lányommal?”. A találkozásukig még Echo visszaemlékezéseiből, de utána… Ő is ugyanolyan önző, mint Ashley meg Owen Emerson. Cserben hagyta Echo-t és élte nyugodtan a kis életét, mert neki úgy könnyebb volt -.-
Az én véleményem szerint hármuk közül egyikük sem érdemelt volna minimális megbocsájtást sem.
Echo barátnői közül egyedül Lila-t bírtam valamennyire. A többieket nem is lehet barátnőnek nevezni, mert mindannyiuknak csak a látszat számított. Csak addig szerették a főhősnőt, ameddig olyan volt, ami nekik megfelel és olyan sráccal járt, aki szerintük megfelelő. Aki nem olyan, mint ők arról pletykálnak meg lenézik -.- Luke egy tipikus „menő srác” alany, akit mindenki bálványoz , pedig annyi sütnivalója sincs, mint egy szétnyűtt Guns 'n' Roses pólónak. Azt állítja, hogy szereti a másikat, közben meg csak egy valamit akar és nem tudja elfogadni olyannak, amilyen. Szerencsére Lila bebizonyította, hogy valamivel különb náluk :)
Mrs. Collins-t viszont nagyon bírtam ^^ Egy nagyon érdekes összetett személyiség, aki tud igazán komoly vagy félelmetes lenni, mégis totálisan kelekótya :D A vezetési stílusa életveszélyes, az íróasztala, mint egy romhalmaz, rockbandás pólókban mászkál. Látszott rajta, hogy tényleg megtesz mindent a fiatalokért, akikkel foglalkozik és, hogy ő normálisan végzi a munkáját. Mindkét főszereplőnek sokat segített ez a kedves, kis golden retriver típusú nő :)
Ohh és Noah… *-* Szerelem lett az első felbukkanása után, egyszerűen imádtam a srácot *-*. A szülei egy tűzben meghaltak, nevelőszülőkhöz került és elválasztották a két öccsétől. Az első nevelőapja rátámadott a saját gyerekére, ezért Noah megütötte. A történtek után pedig már azt is erősen korlátozták, hogy mikor láthatja a testvéreit. Egyik nevelőszülőtől ment a másikhoz, komolyabbnál komolyabb emberekhez…. Az iskolában tartanak tőle, van egy bizonyos „híre” és valóban balhés. Jó volt végre megint egy igazi rosszfiúról olvasni ^^ Kiáll azokért, akik fontosak neki. Ó, és van tetkója is :D Mindennél jobban imádja az öccseit, a barátait úgy szereti, mint a testvéreit és ez kölcsönös. Ezt bizonyítja az is, hogy Isiah-val megvédték Beth-et. :) Sok rossz tapasztalatot szedett össze nevelőszülők terén, ezért nagyon félti az öccseit, nagyon gyanakvó a párral szemben, akikhez Tyler meg Jacob kerültek. Próbálja összeszedni magát és igyekszik mindent megmozgatni, hogy megszerezze a két fiú gyámságát, hogy újra egyesítse a családjukat. Echo az aktájából annak a bizonyos éjszakának az információit akarta megszerezni, Noah meg a nevelőszülők adatait. Tetszett, ahogy szép lassan alakult a kapcsolatuk. Mindkettőjüknek nehéz élete volt és szükségük volt a másikra, megértették egymást :) Noah átérzi Echo problémáit és a sebeivel együtt is elfogadja, nem úgy, mint a nagy többség. Echo pedig azt érti meg, hogy Noah-nak mennyire fontos Tyler és Jacob, illetve, hogy mennyire szeretné, ha hozzá kerülnének. Végül nehéz volt kompromisszumot kötnie az ügyben, de mivel szerette a fiúkat, belátta, hogy mi a jó nekik :) Luke-val kapcsolatban totálisan egy véleményen voltam vele. Fontos volt neki a főhősnő, bár sokáig bizonytalan volt az újfajta érzések miatt és elkövetett pár hülyeséget. Például az a házasságos ötlet kész agyrém volt xD De, amikor szükség volt rá a barátainak vagy a szeretett lánynak, akkor lehetett rá számítani :) A beszólásain jókat nevettem. Teljesen elvarázsolt *-*
Beth-et először nem tudtam hova tenni. Egyrészt a családi háttere miatt nagyon sajnáltam szegény csajt. Nem értettem az anyját, hogy miért nem küldi el a fenébe azt az erőszakos bunkót -.- Shirley-ékre, habár elfogadható indokai voltak, mégis haragudtam, amikor nem akarták kihívni a zsarukat. De Dale nagyot nőtt a szememben a puskás dologgal :D De visszakanyarodva Beth-re… az ebből adódó sajnálaton kívül, emberileg eléggé utáltam. Olyan embereket szapul, akiket nem is ismer és mindenkibe beleköt, aki nem tetszik neki. Ezen kívül Isiah-val sem túl fair, pedig szerencsétlen srác oda van érte. Levegőnek nézi, de ha valaki más megöleli, akkor már rögtön féltékeny >.< A későbbiekben sem fog túlzottan kesztyűs kézzel bánni Isiah-val, ahogy tudom. Épp ezért az ő könyvét ki is fogom hagyni, nagyon unszimpatikus.
Isiah-t Beth-vel ellentétben rögtön megkedveltem, már alig várom, hogy elolvashassam a könyvét és jobban megismerhessem *-* A tetkók meg a fülbevalók már alapból egy pozitív kiindulás… Nagyon jó barát, Noah-hoz hasonlóan ő is mindent megtenne a kis hármasukért. A kocsimániáján rengeteget nevettem xD Nem volt előítéletes Echo-val és nem szekálta folyton Noah-t az érzései miatt. Aires autójának a feljavításába is azonnal beleegyezett és a vége felé és segített :)
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Kedvenc szereplők: Noah *o*, Echo, Isiah, Mrs. Collins
Legutáltabb szereplők: Ashley, Echo apja és Echo anyja, Beth
Kedvenc részek: A hamburgerezés, a bál, az első autószerelés
Mélypontok: Az ominózus hármas viselkedése
Szerelmi szál: Noah és Echo között pattognak a szikrák, de nem történik semmi korhatáros.
Echo-t hamar megkedveltem. A legtöbb romantikus regény főhősnőjével ellentétben nem voltak idegtépő hülyeségei. Párszor fordult elő, hogy kicsit kihúzta nálam a gyufát, de akkor is meg tudtam érteni, hogy mit miért csinál. Azután a bizonyos este után teljesen el volt veszve, fokozatosan minden széthullott körülötte. Súlyos sérülésekkel ébredt úgy, hogy nem emlékszik semmiből. Csak erősen homályos információkat tud mások elmondása alapján, vagyis azt, hogy az anyja tette. A testvére meghalt. Az apja feleségül vette a bébiszitterét és a csaj gyereket vár. Az iskolában kirekesztették,
Amennyire szerettem Echo-t, annyira utáltam a körülötte lévő felnőtteket. Ennyi felelőtlen, idióta, önző embert egy rakáson! >.<
A sort talán kezdeném Echo apjával. Ezzel a beteges irányítási mániájával már az elején kihozott a sodromból. Nem elég, hogy normálisan nem foglalkozik a lányával, annyira leköti a kis libája
Amikor esetleg elkezdett felvetődni bennem, hogy talán csak táplál némi érzelmet Ashley kívül más irányába is, megint bebizonyította, hogy nem tudja magát meghazudtolni. Szintén SPOILER: Ott van a kórházban és ott van a gyereke, aki annak az éjszakának a szörnyűségeivel kezdve vergődik teljesen magán kívül. Erre ahelyett, hogy végre normális apaként viselkedve mellette lenne és próbálna segíteni pár emelettel feljebb van Ashley mellett, aki éppen megszüli a tökéletes kis porontyukat….SPOILER VÉGE. Hányingerem van a pasitól. Egyszer majdnem elveszítette Echo-t, erre másodjára is elköveti ugyanazt a hibát: Ashley-t helyezi előtérbe.
A kedves papa után rögtön következik a sokszor emlegetett Miss. Tökéletes Üresfejű Ashley. Amikor kiderült, hogy eredetileg Echo bébiszittere volt és úgy jött össze az apjával, akkor már megvolt az alapvéleményem a nőről -.- Ott volt szinte végig, tudja mi történt, erre folyamatosan veri az éket a hülyeségeivel Echo meg az apja között. Még egy ilyen idegesítő nővel nem tudom mikor találkoztam >.< Csodálkoztam, hogy nem akadt egy ember sem, aki jól ráüvöltött, hogy állítsa le magát. Roppantul bosszantó volt, hogy mindenkire mennyire tukmálta azt, hogy éppen mi van a gyerekével. Mrs. Collins-t, aki azért van ott, hogy Echo-val foglalkozzon, mégis hol érdekelte, hogy rúgott a hasában a baba!? O.o Nem is értettem, hogy a főhősnő apja mit eszik rajta és miért szorítja miatta háttérbe a lányát. Egy tipikus önző p*csa ez a nő, mert az Echo-val történtekben neki is nagy szerepe volt. Fel kellett volna fognia azzal a nullás agyával, hogy valami baj lehetett, ha Echo telefonálgatott és nem még győzködnie kellett volna az apját, hogy ne foglalkozzon a hívással. Ha ez még nem lenne elég pedig meglehetősen tapintatatlan is, amit talán szintén a mérhetetlen sötétségének lehet betudni. A ruhás megjegyzésénél kedvem lett volna kupán vágni valamivel. Pont, hogy bátorítania kellett volna Echo-t, ha már ennyire „jót akart neki meg ennyire az anyja akart lenni” -.-
A harmadik díszpinty pedig nem mást, mint Echo anyja, aki szintén nem különb az első két személynél. Igazából végig sejtettem, hogy milyen indokkal is tette azt azon az éjszaka, amit tett. Nem szedte a gyógyszereit, nem volt magánál. De nem értettem, hogy minek kellett belevonnia az egy szem lányát és, hogy ennyi idő után sem látta be, hogy „basszus, ebben én is hibás voltam, nem is kicsit.” vagy, hogy „Úristen! Mit tettem a lányommal?”. A találkozásukig még Echo visszaemlékezéseiből, de utána… Ő is ugyanolyan önző, mint Ashley meg Owen Emerson. Cserben hagyta Echo-t és élte nyugodtan a kis életét, mert neki úgy könnyebb volt -.-
Az én véleményem szerint hármuk közül egyikük sem érdemelt volna minimális megbocsájtást sem.
Echo barátnői közül egyedül Lila-t bírtam valamennyire. A többieket nem is lehet barátnőnek nevezni, mert mindannyiuknak csak a látszat számított. Csak addig szerették a főhősnőt, ameddig olyan volt, ami nekik megfelel és olyan sráccal járt, aki szerintük megfelelő. Aki nem olyan, mint ők arról pletykálnak meg lenézik -.- Luke egy tipikus „menő srác” alany, akit mindenki bálványoz , pedig annyi sütnivalója sincs, mint egy szétnyűtt Guns 'n' Roses pólónak. Azt állítja, hogy szereti a másikat, közben meg csak egy valamit akar és nem tudja elfogadni olyannak, amilyen. Szerencsére Lila bebizonyította, hogy valamivel különb náluk :)
Mrs. Collins-t viszont nagyon bírtam ^^ Egy nagyon érdekes összetett személyiség, aki tud igazán komoly vagy félelmetes lenni, mégis totálisan kelekótya :D A vezetési stílusa életveszélyes, az íróasztala, mint egy romhalmaz, rockbandás pólókban mászkál. Látszott rajta, hogy tényleg megtesz mindent a fiatalokért, akikkel foglalkozik és, hogy ő normálisan végzi a munkáját. Mindkét főszereplőnek sokat segített ez a kedves, kis golden retriver típusú nő :)
Ohh és Noah… *-* Szerelem lett az első felbukkanása után, egyszerűen imádtam a srácot *-*. A szülei egy tűzben meghaltak, nevelőszülőkhöz került és elválasztották a két öccsétől. Az első nevelőapja rátámadott a saját gyerekére, ezért Noah megütötte. A történtek után pedig már azt is erősen korlátozták, hogy mikor láthatja a testvéreit. Egyik nevelőszülőtől ment a másikhoz, komolyabbnál komolyabb emberekhez…. Az iskolában tartanak tőle, van egy bizonyos „híre” és valóban balhés. Jó volt végre megint egy igazi rosszfiúról olvasni ^^ Kiáll azokért, akik fontosak neki. Ó, és van tetkója is :D Mindennél jobban imádja az öccseit, a barátait úgy szereti, mint a testvéreit és ez kölcsönös. Ezt bizonyítja az is, hogy Isiah-val megvédték Beth-et. :) Sok rossz tapasztalatot szedett össze nevelőszülők terén, ezért nagyon félti az öccseit, nagyon gyanakvó a párral szemben, akikhez Tyler meg Jacob kerültek. Próbálja összeszedni magát és igyekszik mindent megmozgatni, hogy megszerezze a két fiú gyámságát, hogy újra egyesítse a családjukat. Echo az aktájából annak a bizonyos éjszakának az információit akarta megszerezni, Noah meg a nevelőszülők adatait. Tetszett, ahogy szép lassan alakult a kapcsolatuk. Mindkettőjüknek nehéz élete volt és szükségük volt a másikra, megértették egymást :) Noah átérzi Echo problémáit és a sebeivel együtt is elfogadja, nem úgy, mint a nagy többség. Echo pedig azt érti meg, hogy Noah-nak mennyire fontos Tyler és Jacob, illetve, hogy mennyire szeretné, ha hozzá kerülnének. Végül nehéz volt kompromisszumot kötnie az ügyben, de mivel szerette a fiúkat, belátta, hogy mi a jó nekik :) Luke-val kapcsolatban totálisan egy véleményen voltam vele. Fontos volt neki a főhősnő, bár sokáig bizonytalan volt az újfajta érzések miatt és elkövetett pár hülyeséget. Például az a házasságos ötlet kész agyrém volt xD De, amikor szükség volt rá a barátainak vagy a szeretett lánynak, akkor lehetett rá számítani :) A beszólásain jókat nevettem. Teljesen elvarázsolt *-*
Beth-et először nem tudtam hova tenni. Egyrészt a családi háttere miatt nagyon sajnáltam szegény csajt. Nem értettem az anyját, hogy miért nem küldi el a fenébe azt az erőszakos bunkót -.- Shirley-ékre, habár elfogadható indokai voltak, mégis haragudtam, amikor nem akarták kihívni a zsarukat. De Dale nagyot nőtt a szememben a puskás dologgal :D De visszakanyarodva Beth-re… az ebből adódó sajnálaton kívül, emberileg eléggé utáltam. Olyan embereket szapul, akiket nem is ismer és mindenkibe beleköt, aki nem tetszik neki. Ezen kívül Isiah-val sem túl fair, pedig szerencsétlen srác oda van érte. Levegőnek nézi, de ha valaki más megöleli, akkor már rögtön féltékeny >.< A későbbiekben sem fog túlzottan kesztyűs kézzel bánni Isiah-val, ahogy tudom. Épp ezért az ő könyvét ki is fogom hagyni, nagyon unszimpatikus.
Isiah-t Beth-vel ellentétben rögtön megkedveltem, már alig várom, hogy elolvashassam a könyvét és jobban megismerhessem *-* A tetkók meg a fülbevalók már alapból egy pozitív kiindulás… Nagyon jó barát, Noah-hoz hasonlóan ő is mindent megtenne a kis hármasukért. A kocsimániáján rengeteget nevettem xD Nem volt előítéletes Echo-val és nem szekálta folyton Noah-t az érzései miatt. Aires autójának a feljavításába is azonnal beleegyezett és a vége felé és segített :)
Borító: 5/5
Történet: 5/5
Kedvenc szereplők: Noah *o*, Echo, Isiah, Mrs. Collins
Legutáltabb szereplők: Ashley, Echo apja és Echo anyja, Beth
Kedvenc részek: A hamburgerezés, a bál, az első autószerelés
Mélypontok: Az ominózus hármas viselkedése
Szerelmi szál: Noah és Echo között pattognak a szikrák, de nem történik semmi korhatáros.
A kódolás a HunHowrse weboldal Layout Generátorával készült | Készítette: Gothic01
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése